A pontosság

 

Te vajon melyik típusba tartozol?

Állandóan késel? Vagy már jóval előbb odaérsz, és a háziasszonyok öröme, vagy amikor őt még köntösben sminkelés előtt találod, amikor megérkezel?

Ahogy a halogatás úgy a pontatlanság is - hiszed, nem hiszed, - önbizalom hiányról árulkodik. Azzal próbáljuk nagyobbnak mutatni az egónkat, hogy fontosnak tűnünk. Mivel is lehetne jobban manipulálni a többieket, mint hogy az idejükből veszünk el?

 

Nézzük a tipikus eseteket:

 

Az ego -bajnok

Amikor kevésnek érezzük magunkat, többé kell válni. Egónk szereti ezt a feladatot, és olyan helyzeteket teremt, amelyben jól fel tudjuk magunkat turbózni. Teljesen rendben lévőnek találjuk, hogy a megbecsült szerepünk részeként – megváratunk másokat, lopjuk az idejüket. Miért is ne? Megtehetjük, hiszen mi olyan fontosak vagyunk, hogy úgy is megvárnak. Végtére az ő idejük nem olyan drága, mint a miénk. De ha mégsem tudnák, no, akkor majd mi megmutatjuk nekik, azzal, hogy elkésünk. Ezt teljesen rendben van így.

 

A díva

Rokona ugyan az ego-bajnoknak, hisz mindkettő a sztárságról szól, ezért mindketten saját belépőre – entrée-ra jogosultak. Már órák óta elkészültek, hogy minden a helyén legyen rajtuk a teátrális belépőre, de gondosan időzítve akkor érkeznek, amikor azt már senki nem tudja figyelmen kívül hagyni.

Az elfoglalt üzletember

Azt hiszi, hogy ha folyton rohan, mindenkinek úgy tűnik, hogy milyen keményen dolgozik. Ha elfoglalt, akkor biztosan jó is és nélkülözhetetlen kincs. Az elfoglaltsága gyakran az üzeni, hogy képtelen elvégezni a munkáját. Nyilvánvalóan túl sok feladatot vállal, melyet kevés eséllyel fog tudni véghezvinni. Mindig mindent bele akar zsúfolni egy menetbe, az egyszerű ügyből feszültséggel teli program lesz, és egyre többet késik majd a találkozókról. Meggyőződése, hogy senki más nem képes olyan jól elvégezni a feladatot. Tulajdonképpen maguk akarnak folyamatosan oly mértékben elfoglaltak lenni, hogy ne kelljen szembenézniük életük valóban fontos kérdéseivel.

 

A passzív ellenálló

Ő valójában el sem akar a meghívásra menni, no de nem teheti meg – ilyen olyan – családi vagy egyéb okokból kifolyólag. Már előre utálja az egészet, de nem tud nemet mondani, ha a közvetlen konfliktust el akarja kerülni. Ezért elfoglaltságára hivatkozva, ő az aki „majd jövök, ha tudok” hivatkozással áll elő. Ismered ezeket a rokonokat, általában jó későn érkeznek, ha érkeznek, és már örömmel konstatálják, hogy szinte vége is van az összejövetelnek, és nem sikerült őt kibeszélni másoknak.

 

A felhőkben utazók

Az idő az ő szemükben egyáltalán nem létezik. Olyan sokat töltenek a fellegekben világmegváltó gondolatokkal foglalkozva, hogy szinte már nem is a földön élnek. Ezért ők sem korán sem későn nem tudnak jönni. Jönnek, amikor éppen ott vannak.

 

A korán érkezők

Miért érkezik valaki korábban? Önbecsülés és irányítási probléma található itt is. Ha korán érkezünk előnyre teszünk szert. Kijelölhetjük a területünket és így nagyobb biztonságérzetre teszünk szert.

Ők a háziasszonyok rémei, akik éppen akkor érkeznek, amikor a süteményt az utolsó pillanatban kapod ki a sütőből. Életed párja nem találja a kedvenc ingét, amit éppen és most szeretne felvenni. Csörög a telefon, a gyerek éppen most öntötte ki a kakaóját a földre, amibe a kutya beletapicskolt és trappol végig a lakáson, na, szóval, áh, és csöngetnek „ugye nem baj, hogy korábban értem Ide” „á dehogy semmi baj kerülj beljebb” – és közben megüt a guta.

 

Ha aggodalmasan kerüljük a késést, akkor az arról árulkodik, hogy szeretnénk elkerülni azt, hogy, megbántsunk másokat, csakhogy ha korán érkezünk pontosan azt tesszük, amit el szeretnénk kerülni.

Akkor vagy tisztességes és udvarias, ha a megjelölt időben érkezel.

Hiszen a pontosság a királyok udvariassága.

 

                                                                                            

                                   

Írta: Jáspis Jósnő

 

 

Copyright © All right reserved.